Mindenki elindult az újabb iskolagyűlésre.
-Most meg miért van iskolagyűlés? - kérdezte DooNa
-Nem értem én sem, úgy volt hogy csak jelentkezni kell a kesztyűért estig - mondta NanaMi
-Lehet, hogy újabb nyomokra bukkantak - mondta SooYoung
-Csak nem - mondta HaRa
-Remélem, hogy a dolgozatokról nem lesz szó - mondta RinRin
-Még csak az hiányozna - mondta MinSung
-Csendet kérnék! Köszönöm - mondta az igazgató
-Igazgatóúr, miért van megint iskolagyűlés? - kérdezte SooSoo
-Igen, miért? - kérdezte Kihyuk
-Csendet! Ha nem szakítotok félbe akkor folytatom. Tehát a kesztyű ügye megoldódott.- mondta az igazgató
-Hogy mi? - kérdezte meglepődött fejjel Shinbi
-Hogyan? - kérdezte YeonYeon
-Feladták magukat a lányok? - súgta YoSeob
-Tényleg megtették volna? - súgta Kevin
-Úgy tűnik - súgta Sungmin
-Csend legyen már! Akkor átadnám a szót VakShi tanárúrnak - mondta az igazgató
-Mi? VakShinak? - súgta Dongwoon
-Meglátta volna, hogy ott volt akkor a tanáriban Karam és Thunder?- súgta Joon
-Remélem, hogy nem látott meg minket - súgta YeonYeon
-Elbújtunk előle - súgta Karam
-Köszönöm igazgatóúr. Csendet diákok! Megoldódott a probléma, most már nem kell aggódnotok. Az a kesztyű amit találtunk a tanáriban az az én kesztyűm, pontosabban az unokámé és kiesett a zsebemből - mondta VakShi tanárúr
-Hogy micsoda? - kérdezte meglepődve RaRa
-Mégis hogy lenne az az övé? - súgta MinRin
-Miért hazudik? - súgta JinRin
-VakShi tanárúr, miért nem szólt előbb, hogy az az öné...izé az unokájáé? - kérdeztem
-Úgyvan, miért nem szólt? - kérdezte SungTae
-Azért, mert kéknek láttam és igazgatóúr visszaadom magának a szót- mondta VakShi tanárúr, majd mindenki nevetni kezdett
-Elég volt, csend legyen már! Az iskolagyűlésnek ezennel vége, megkönnyebbülhettek, de a biztonság érdekében a folyosókat is lefogjuk zárni. Most térjetek vissza a szobátokba. - mondta az igazgató, majd oszolni kezdett a nép
-Ez nekem egy kicsit magas - mondta HongKi
-Nekem is - mondta SeungHyun
-Akkor most mégsem a lányoké volt? - kérdezte DongHae
-Úgy tűnik, hogy nem - mondta SeungHo
-Minek hordja magával VakShi az unokája kesztyűjét?- kérdezte Chaejin
-Ki tudja - mondta Minhyuk
-Lehet, hogy nem is az unokájáé, hanem az övé - mondta Kyuhyun
-Ja lehet, csak nem merte bevallani - mondta MinHwan
-Na menjünk aludni, kicsit hosszú volt ez a nap - mondta DongHo
-Én is már fáradt vagyok, de így legalább többször láthattuk ma a lányokat - mondta Kiseop
-Az igaz, így tuti, hogy szép álmaim lesznek - mondta DongHo
-Lányok várjatok egy percet! - mondta VakShi tanárúr
-Igen tanárúr, mit szeretne? - kérdezte kissé félve MinSung
-Tudom, hogy tudjátok, hogy mi történt - mondta VakShi
-Ezt, hogy érti? - kérdezte félénken MinRin
-Látom az arcotokon, hogy tudjátok miről beszélek - mondta VakShi
-Az arcunkon? - kérdezte RaRa
-Igen, igen...tudom, hogy tudjátok hogy nem teljesen az az igazság amit mondtam - mondta VakShi
-Hogy nem teljesen? Semennyire - mondta halkan HaRa
-Hallottam és ideje, hogy kiderüljön az igazság - mondta VakShi
-Az igazság? - kérdezte SooYoung
-Úgyvan. Az igaz volt, hogy a kesztyű az az unokámé, csak az nem, hogy én ejtettem el - mondta VakShi
-Hogy micsoda??- mondtuk mind egyerre
-Jól hallottátok, mert az unokám köztetek van - mondta VakShi
-Mi???- kérdezte RinRin
-Hát én biztos nem vagyok az ön unokája - mondta DooNa
-Én sem - mondta Shinbi
-És én sem - mondta Thunder
-Igen ti nem, mert az én unokám.....nem más....mint...MinRin! - mondta VakShi
-Mi?????????- mondtuk egyszerre O.O
-Igen. MinRin, én vagyok az APÁD..izé a NAGYAPÁD - mondta VakShi
-De hogyan? Nem, nem értem? - kérdezte MinRin
-Igen az vagyok, még évekkel ezelőtt kicsit összevesztem a családdal,te akkor még egész pici voltál, utána már nem látogattuk egymást. Ezt a kesztyűt pedig a nagyanyád ajándékozta még neked, bárhol felismerném.- mondta VakShi
-Tényleg most már emlékszem, anyu már mesélt egy nagypapiról, akivel már régóta nem tartjuk a kapcsolatot. Szóval akkor ön a nagyapám,de nem tudom önt nagypapinak szólítani, ezt még egy kicsit felkell dolgoznom. Ez egy kicsit Shock...(Every day I shock, every night I shock ). - mondta MinRin
-Persze megértem, nem is kérem, hogy úgy szólíts, továbbra is tanárúr vagyok. De azért egyszer elmesélhetnétek, hogy mi történt tegnap éjjel, szívesen meghallgatom, de most menjetek aludni - mondta VakShi
-Rendben..és öhm..köszönjük - mondta MinRin majd elmentünk aludni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése